A halfeldolgozó üzemek 70%-a megszegi a környezetvédelmi rendeleteket

wildfirst.jpg

Egy búvár felkavaró videója - amelyben a brit columbiai halfeldolgozó üzem beleket és vért önt a csatornába - buzdította arra a brit columbiai környezetvédelemért és klímaváltozásért felelős minisztériumot, hogy egy vizsgálatot rendeljen el a halfeldolgozó üzemek kapcsán.

Az eredmény sokkoló: a halfeldolgozó üzemek 70%-a nem felel meg a környezetvédelmi szabályoknak.

A legtöbb halfeldolgozó üzem régebbi szabályzat szerint működik, amely a jelenkori szabályzatnál megengedőbb. Ezzel nem csupán hatalmas szennyezést okoznak, de a vadon élő lazacokat egy piscine reovírus nevű betegséggel fertőzhetik meg.

A nyomozást kiváltó felvételt Tavish Campbell fényképész készítette, amely megmutatja, ahogy egy csővezetéken át vörös, mérgező hulladékot juttatnak az egyébként tiszta vízbe. Campbell mintát gyűjtött a vörös vízből, amelyet pozitívra tesztelt olyan kórokozókra, amelyek veszélyesek a vadon élő halak populációjára.

Campbell így nyilatkozott az ügyben indított vizsgálatról:

Meglepődtem a British Columbia Vízi Egészségügyi Tudományok Központja által megjelentetett sajtóközleményen, amely elavult jelentést tartalmaz a piscine reovírus (továbbiakban PRV) nevű kórokozóról. A legújabb kutatásokat a Csendes-óceáni Lazac Alapítvány (Pacific Salmon Foundation) tudósai és a kanadai halászatért és óceánért (DFO) felelős kutatók készítették 2018 májusában, és megállapították, hogy a norvég eredetű PRV sárgaságot és vérszegénységet okoz a chinook lazacfajta esetében”

 A Vízi Egészségügyi Tudományok Központja szerint a Brit Columbiában a PRV kórokozók miatt fellépő helyzet további vizsgálatokat igényel. Amennyiben várunk addig, amíg a tudomány által 100 százalékban alá lesz támasztva, hogy a PRV kórokozó kárt tesz a vadon élő lazacokban, addigra túl késő lesz a halak számára.

Nézd meg az esetről készült felvételeket is:

A halfeldolgozással és gazdálkodással foglalkozó iparágak borzalmas hírnevét nem csak ez okozza. A Vancouver- szigetek lazacgazdaságaiból kiszivárgott felvételek vak és kórosan lesoványodott lazacokat mutattak, amelyek a saját ürülékében úsztak. A videó szerint egy 17 éves jelentés felfedezte, hogy egy halgazdaságból származó tengeri tetű ölte meg a fiatal vadon élő lazacot.

Mivel a halgazdaságok sok halat különítenek el kicsi elzárt területre, így ez tökéletes táptalajt nyújt a paraziták számára. Valójában 2016 volt a tengeri tetvek elterjedésének éve Skandináviától Chiléig. Azért, hogy a halgazdaságok felvegyék a harcot a tengeri tetvek növekvő fertőzésével, több tonna foltos ajakoshalat importáltak. A foltos ajakoshalakat „tisztítóhalként” használták, hiszen ez a halfajta parazitákat eszik, így vegyszerek helyett ezzel tudnak ellenük harcolni. Azonban ennek a halfajtának az importálása annak érdekében, hogy a parazitákat megfékezzék, pusztítást okoz a természetes halpopulációban.

A haltenyésztő telepeken élő halak szenvednek a zsúfolt hulladékkal szennyezett elkerített területen.

thinkstockphotos-119395955.jpg

Egy 2016-os tanulmány szerint a tenyésztett lazacok „depresszióssá válnak, és feladják az életüket”. Mindegy, hogy halászott vagy tenyésztett halról van szó, a halak képesek megtapasztalni a félelmet és a fájdalmat, éppúgy mint a szárazföldi állatok. A megölésük annak érdekében, hogy élelemhez jussunk felesleges, embertelen, fenntarthatatlan és egészségtelen.

A helyzetet rosszabbá teszi, hogy a halakat rettenetesen kegyetlen módon ölik meg. 2011-ben a Mercy For Animals rejtett felvételei leleplezték, ahogy egy halfeldolgozó üzemben a halakat élve megnyúzzák. Vergődtek és próbáltak megszökni a munkások kése elől. Ahogy a hal oxigén után kapkodott, a munkás letépte a bőrét egy fogóval.

 

A halászat és a halak feldolgozása tehát tönkreteszi az óceánokat, mérgezik az egészségünket és a vízi élőlények brutális kivégzés áldozatai lesznek. Ez ugye téged is felháborít?

 

Ha megolást keresel...

Tudasd ismerőseiddel, hogy fejleszted magad! 
Oszd meg velük ezt a cikket az alábbi gombra kattintva:

———————————————

Ne felejts el követni Facebook-on:

A cikk írója:

Földes Eszter,
Blogger